A túl nagy mennyiségű cukor túlstimulálja a hasnyálmirigy működését, így ugrásszerűen megnő az inzulinszint.

„A természetben előforduló cukroknak a nevükben is benne van, hogy „természetes formában” vannak jelen különböző élelmiszerekben.” – kezdi Tóth Boglárka, biológus, táplálkozási tanácsadó és Bodywakes egészségmentor.

„Vannak az úgynevezett egyszerű cukrok, amelyek csak egy cukoregységből állnak, például szőlőcukor (glükóz), gyümölcscukor (fruktóz), és vannak összetett cukrok, mint például a répacukor (glükóz+fruktóz), tejcukor (glükóz+galaktóz), malátacukor (glükóz+glükóz), amelyek két vagy több cukoregységből állnak. A hozzáadott cukor mindig plusz cukor hozzáadását jelenti az ételekhez, elsősorban finomított formában, ami növeli az édes ízt, a kalóriát és terheli a hasnyálmirigyet.”

Természetes vagy hozzáadott?

Sok vita kering az interneten arról, mi a különbség a természetes és a hozzáadott cukor között. Valójában a válasz mindkettő nevében benne van, hiszen az előbbi fajták természetesen fordulnak elő a különböző alapanyagokban, zöldségekben, gyümölcsökben. Persze ez valamivel „jobb”, mint a hozzáadott fajták, de ezt sem szabad túlzásba vinni, hiszen ugyanúgy megemelik a vércukor szintet.
„Mivel a glükóz és a fruktóz olyan a tápanyagok, amelyek hatnak a testre, ezért fontos figyelembe venni, hogy ezekből mennyit viszünk be a szervezetünkbe” – mondja a szakember.
„A fruktóz például természetes (gyümölcs-) cukor, ám mégsem veszélytelen, ugyanis kémiailag reaktív. Ez azt jelenti, hogy nagyon gyorsan reakcióba tud lépn i a fehérjékkel, és együtt úgynevezett „előrehaladott glikációs végterméket” (AGE) képeznek, amely rontja a normális fehérjefunkciókat. Ráadásul az AGE-k összekapcsolódnak a kollagénnel (a kollagén fontos építőeleme a testnek) és lebontják azt. Tehát ha valaki túl sok fruktózt visz be, az akár bélfal károsodást is tud magának okozni, hiszen a bél is kollagén peptidből épül fel.
Az AGE tehát kivonja a kollagént a szervezetből, emiatt merev ízületeket eredményez, segíti a bőr öregedését, károsítja a DNS-t, felgyorsítják az öregedést, merevvé teszik az érfalakat, magas vérnyomást és vesebetegséget okozhatnak. Ha valaki túl sok fruktózt fogyaszt, akkor a vérképében a húgysav szint is megemelkedhet. Biztonsággal fogyasztható napi mennyisége: Max 25g / nap -> 100 kcal -> 3-5 egység/nap”

Mit okoz a testben a cukor?

„A finomított szénhidrátok fogyasztása nem véletlenül nem javasolt senkinek sem, hiszen magas a glikémiás indexük (vércukoremelő képességük), ami a cukor gyors felszívódásával jár. A nagy mennyiségű cukor túlstimulálja a hasnyálmirigy működését, így ugrásszerűen megnő az inzulin, amely kivonja a vérből a cukrot, hogy elszállíthassa a sejtekhez. Azon túlmenően, hogy a hirtelen megemelkedett vércukorszint leterheli a hasnyálmirigyet és inzulintöbbletet okoz, a szervezet nem képes hirtelen felhasználni ezt a nagy mennyiségű energiát (csak fizikai aktivitás esetén), így kénytelen lesz elraktározni. Vagyis gyarapodnak a zsírpárnák. Mikor az inzulin kivonja a cukrot a vérből, a vércukorszint leesik, elveszítjük a kapott energialöketet, amelynek következménye fáradtság, esetleg szédülés lesz. Az alacsony vércukorszint éhségérzetet okoz, amely hatására még több szénhidrátot kíván a szervezet.
A finomított cukrok tehát nem mondhatók egészségesek, ezen felül nagy mennyiségben visszafogják jó néhány létfontosságú baktérium szaporodását, gátolják a fehérjék, a kalcium és sok más ásványi anyag felszívódását.”

Mi a különbség a finomított és a finomítatlan cukor között?

„Finomított cukrok, olyan szénhidrátforrások, amelyek nem természetes formában, hanem feldolgozáson keresztül esve kerülnek az asztalunkra. Mivel minden cukrot valamilyen eljárással vonnak ki, az automatikusan finomított lesz.” – magyarázza Tóth Boglárka.

Mi a különbség a különböző cukrok között?

Manapság már számos cukorfajta van a piacon a jól ismert barna vagy nádcukortól kezdve a kókuszcukorig. Nem csoda, hogy felmerül a kérdés: mi a különbség közöttük? A szakember szerint a barna és a fehér cukor szinte semmiben nem különbözik, mert a barna változat nem több, mint a finomított fehér, melasszal dúsítva a szín és az íz érdekében.
A nádcukor pedig nem cukorrépából, hanem nádból van kivonva, ezáltal kicsit alacsonyabb a glikémiás terhelése. A kókuszvirágcukornak nem mindegy, hogy a virágjából vagy a kérgéből nyerik ki a cukrot, általában a fának a kérgéből szokták mert az olcsóbb, de ez a rosszabb. E mellett ugyanúgy cukor és ugyanúgy terheli a hasnyálmirigyet.
A méz, a juharszirup és társaik ugyan „természetesebb cukorforrások”, de szintén magas a cukortartalmuk így nem javasolt a gyakori fogyasztásuk.

Az örök kérdés: cukor vagy édesítőszer?

„A mesterséges édesítők szintetikusan előállított édes anyagok, a természetben ilyen formában nem fordulnak elő. Rosszabbak, mint a cukrok, mivel az édes íz miatt ugyanúgy megindul az inzulintermelés, csak éppen nincs cukor, hogy kifejtse a hatását. Ezért még jobban leviszi a vércukorszintet, ami éhséget idéz elő. Ez az oka annak, hogy a light üdítők fogyasztása után folyamatosan enni akarunk.

Hizlaló hatásukat egy 80.000 nőn végzett, nagyszabású amerikai felmérés bizonyította. Arra az eredményre jutottak, hogy az édesítőszer-használóknál átlagban nagyobb mértékű volt a súlygyarapodás, mint a cukrot fogyasztóknál. Ezt a szerek étvágynövelő hatásával magyarázzák. Az édesítőszereket disznók takarmányaiban, például az étvágynövelési céllal is alkalmazzák.
Összességében sokuk rákkeltő és bizonyos országokban ki is vonták egy-két fajtáját a forgalomból.

A Magyarországon leggyakrabban használt mesterséges édesítők: Aceszulfám E950, Aszpartam E951, Ciklamát E952, Szacharin E954, Szukralóz E955.
A mesterséges édesítők helyett a természetes édesítőket használjuk. Ezek biztonságos alternatívák, amelyek nem váltanak ki inzulinválaszt, nem viszik le a vércukorszintet, nem okoznak függőséget és kalóriamentesek. Természetes édesítők: stevia, eritrit és xilit.”

A címkén hogyan találjuk meg a hozzáadott cukrokat?

„A hagyományos „cukor” kifejezést egyre kevésbé használják, inkább a GLÜKÓZ-szőlőcukor, FRUKTÓZ -gyümölcscukor, SZAHARÓZ-répacukor, LAKTÓZ-tejcukor, MALTÓZ- malátacukor kifejezések a leggyakoribbak.”

Forrás: Origo

The post Mi a különbség a természetes és a hozzáadott cukor között? appeared first on Tóth Boglárka biológus, táplálkozási tanácsadó.

Köszönöm a figyelmet és a megosztásokat! 

The post Táplálkozásunk befolyásolja DNS-eink működését! appeared first on Tóth Boglárka biológus, táplálkozási tanácsadó.